PERCORSO MADI

PUBLICACIONES


 

PUBLICACIONES




Publicación impresa:

Revista OLGA. Poesie non Poesie. N1. Participación con tres obras en tinta.  

[email protected]. Editada en París - Francia. 2023.

https://www.facebook.com/profile.php?id=100015549847134&mibextid=ZbWKwL




Publicación online:
El Hurgador. Arte en Red. Texto, Shirley Rebuffo. Obra, libro de artista. 2023.

https://elhurgador.blogspot.com/2023/04/libros-de-artista-artists-books-ii.html?m=1





Publicación online: 
"Una artista Uruguaya Madi en BELGRADO".  Obra textil. Estructura Azul. Texto, Ma. Eugenia Méndez Marconi. Muestra Colectiva en el Museo de Artes Aplicadas de Belgrado - Serbia. 2019

http://www.denorteasur.com/latinoamerica/uruguay/judith-estela-britez-di-sano/





Publicación online:

Artelogie N 12. Texto, Anna Rank. Obras de Larrosa, Rank y Britez. París - Francia. 2018. 

https://artelogie.us6.list-manage.com/track/click?u=efa94029b10ef1570dbe43a02&id=d3fb7f0391&e=3227a9cf9d




Publicación online: 
Muestra Colectiva "Constructivo-Madi-Deconstructivo", Rank, Larrosa, Britez. Embajada de Uruguay en París. Texto de Lee Se Jung. Corea del Sur. 2018.

http://m.nwtn.co.kr/news/articleView.html?idxno=88581





Catálogo Museo Nacional de Artes Visuales - MNAV, online e impreso:
Textos Germán Silveira, Anna Rank, Enrique Aguerre. Muestra Colectiva "La Tradición Rebelada". Montevideo - Uruguay. 2017. 

https://mnav.gub.uy/cms.php?c=1M1





Publicación online:
 "De Norte a Sur" N° 433. Ma.Eugenia Méndez Marconi. "Continuidad y vigencia de la Tradición del Arte Constructivo". Muestra Colectiva "La Tradición Rebelada". 2017.

https://issuu.com/dnas/docs/433/16





Publicación online Blog:
Seleccionaron una obra de la muestra colectiva "Arte Abstracto Uruguayo". Milán - Italia. 2016. 

https://artvov33.wordpress.com/info/





Publicación online e impreso:
Muestra: "Constructivo-Madi", Larrosa - Britez. 

Enzo Papa. Torino - Italia.  Febbraio 2016.

www.corrieredellarte.it

https://ilcorrieredellarte.it/corriere_online.php?tipo=02




Publicación online:

Texto y fotos, Judith Britez. Trabajo colectivo con el Centro Cultural Guyunusa. Comparsa "La Clínica". Montevideo - Uruguay. 2013.

https://premiorevela.wordpress.com/2013/03/30/13012/






 


 

Organiza: Museo J. Torres Garcia
Fotos de Obras: Lic. Luis Jubin
Diseño:  Hastaller.com
Música y composición original: Juan Prada
Curaduría: Marcelo Larrosa Martinatto
Edición: Francesca Di Sano y Maritza Britez
Corrección: Giulia Ampollini
Textos:
 - Alejandro Diaz
- Zsuzsa Dardai
- Piergiorgio Zangara
Traducción al italiano: 
- Emanuela Schiavoni
Traducción al inglés: 
- Giulia Ampollini
Traducción del Húngaro al español:  
- Zsuzsa Dardai
Corrección:
- Edith Wieder
- Pedro Roth







MUESTRA PERSONAL
"PERCORSO MADI" 
MUSEO JOAQUÍN TORRES GARCÍA 
2023






LOS PLANOS DEL TIEMPO ─ Judith Estela Britez DI Sano 

RIVERA-MONTEVIDEO-BUENOS AIRES-PARÍS-BUDAPEST


El otro día recibí dos fotos de la artista uruguaya Judith Estela Britez DI Sano. Las fotos muestran la casa natal de Carmelo Arden Quin en Rivera en los años noventa y en la actualidad.

Me conmueve contemplar el rostro del lugar ayer y hoy, recuerdo de una época, de una vida...

Fue desde esta ciudad desde donde Arden Quin partió a través de Brasil hacia Buenos Aires, donde comenzó sus estudios, encontró compañeros y juntos fundaron el movimiento y estilo de arte geométrico MADI (Movimiento-Astracción-Dimensión-Invención) en 1946. Se trasladó a París en 1948 y vivió el resto de su vida en Savigny sur Orge, a treinta kilómetros de la capital, donde comenzó nuestra amistad y la historia de MADI en Europa Central y Oriental a principios de los noventa. 

MADI había penetrado en el mundo a través de trincheras y arbustos, de cabo a rabo, liberando al arte geométrico y a los artistas de las garras del lienzo cuadrado, y en su espíritu se crearon objetos poligonales.

Donde los ángulos se abren al infinito, nacen las formas MADI.

La artista uruguaya contemporánea Judith Estela Britez Di Sano está preparando una exposición individual que se inaugurará este verano en el Museo Torres García de Montevideo.

¡Joaquín Torres-García ! Otro nombre, otra sacudida, una mirada al TIEMPO...

Torres-García (1874-1949) desempeñó un papel pionero en el desarrollo del arte geométrico constructivista europeo y latinoamericano. Fue uno de los fundadores del movimiento artístico y revista Cercle et Carré en París en 1930, y fue el primero en utilizar el círculo en la pintura no figurativa. Con Sephor, con Mondrian, Arp, Marcel Kahn, Vantongerloo, Kandinsky, formaron un grupo interesante e importante, hasta 1934, cuando Torres Garcia regresó a Montevideo y siguió construyendo su "universalismo constructivo" en Uruguay. En 1935 conoció al joven Carmelo Arden Quinn, que estaba a punto de abandonar Latinoamérica. El encuentro se convirtió en una amistad, una relación maestro-alumno que ha quedado unida para siempre en la historia del arte.  

Con tan rica historia del arte me dirijo ahora al arte de Judith Estela Britez, para encontrar y rastrear la influencia de estos grandes predecesores, para descubrir sus características comunes y específicas.

Judith nació veinte años después de la creación de MADI, licenciada en psicología, pero siguiendo los pasos de sus abuelos y de su madre, también ella se sintió atraída por el amplio campo del arte y la artesanía.

(Curiosamente, los círculos del MADI han incluido artistas con formación psicológica desde el principio, como el artista francés del MADI José Lapeyrere, poeta, escritor y psiquiatra, o la esposa de Carmelo Arden Quin, Sofía Arden Quin, a quien Judith conoció y se comprometió con el MADI).

Britez teje, pinta, esculpe, martillea el hierro... , vagando libremente en un universo de inagotables posibilidades artísticas.  Combina la idea de libertad de MADI con el sentido de los objetos mágicos de Torres García.

Con obras en una amplia variedad de técnicas, construye su propio mundo, tratando el espacio pictórico de forma autónoma. Recicla documentación de papel usado con texto: le da forma, lo recorta y lo vuelve a pintar con tinta o pintura de color, y las obras resultantes adquieren una identidad gráfica única o perviven como un nuevo texto pictórico escrito a mano.  

Su cabalgata de ideas y técnicas incluye máscaras pintadas de negro, bordados en papel, bordados en lienzo, figuras bordadas tejidas, dibujos de tinta sobre papel de periódico, garabatos de letras, escritura rúnica, cuadernos moldeados para niños, esculturas de hierro, objetos moldeados recortados de libros, collages.

Si bien Judith está vinculada al concepto de Madi, sus tejidos y garabatos de tinta también tocan la herencia de los pueblos indígenas de América, como los incas y los huarís, donde el aspecto del arte se refiere a la geometría y la simplicidad de las formas; la estructura de las formas geométricas que componen los patrones, y la naturaleza primitiva de los materiales utilizados.

En el arte de Judith Estela Britez Di Sano, hay un diálogo constante entre los artefactos transformados, un ojo en cómo el presente borra y cubre el pasado, y cómo el pasado, a pesar del proceso de destrucción, deja rastros en el presente.


Zsuzsa Dárdai, crítica de arte y directora del Museo Mobil MADI de Hungría

www.mobilemadimuseum.hu

www.saxonartgallery.com


Budapest, 13.06.2023.






EN INGLES

 

The planes of time

Judith Estela Britez Di Sano


RIVERA-MONTEVIDEO-BUENOS AIRES-PARIS-BUDAPEST 


The other day I received two pictures from the Uruguayan artist Judith Estela Britez Di Sano. The photos show the birthplace of Carmelo Arden Quin in Rivera in the 30´s and today.

It moves me to contemplate the face of the place yesterday and today, a memory of a time, of a life…

It was from this city that Arden Quin left through Brazil for Buenos Aires, where he began his studies, found companions and together they founded the MADI geometric art movement and style (Movimiento-Astracción-Dimensión-Invención) en 1946.

He moved to Paris in 1948 and lived the rest of his life in Savigny sur Orge, thirty kilometers from the capital, where our friendship and the history of MADI in Central and Eastern Europe began in the early 1990s.

MADI had penetrated the world through trenches and bushes, from top to bottom, freeing geometric art and artists from the clutches of the square canvas, and polygonal objects were created in its spirit.


Where angles open to infinity, MADI shapes are born.


The contemporary Uruguayan artist Judith Estela Britez Di Sano is preparing an individual exhibition that will open this summer at the Torres García Museum in Montevideo.


Joaquin Torres-Garcia! Another name, another shake, a look at the

TIME...



Torres-García (1874-1949) played a pioneering role in the development of European Constructivist geometric art and

Latin American. He was one of the founders of the Cercle et Carré art movement and magazine in Paris in 1930, and was the first to use the

circle in non-figurative painting.

With Sephor, with Mondrian, Arp, Marcel Kahn, Vantongerloo, Kandinsky, they formed an interesting and important group, until 1934, when Torres Garcia returned to Montevideo and continued building his "constructive universalism" in Uruguay.

In 1935 he met the young Carmelo Arden Quin, who was about to leave Latin America. The meeting became a friendship, a teacher-student relationship that has been forever united in the history of art.


With such a rich history of art, I turn now to the art of Judith Estela Britez, to find and trace the influence of these great predecessors, to discover their common and specific characteristics.

Judith was born twenty years after the creation of MADI, with a degree in psychology, but following in the footsteps of her grandparents and her mother, she was also drawn to the broad field of art and crafts.

(Interestingly, MADI circles have included artists with psychological training from the beginning, such as French MADI artist José Lapeyrere, a poet, writer and psychiatrist, or Carmelo Arden Quin's wife, Sofía Arden Quin, whom Judit met and became committed to MADI).

Britez weaves, paints, sculpts, hammers iron..., wandering freely in a universe of inexhaustible artistic possibilities. Combines MADI's idea of ​​freedom with Torres' sense of magical items

Garcia


With works in a wide variety of techniques, she builds her own world, treating the pictorial space autonomously. She recycles used paper documentation with text: she shapes it, cuts it out and repaints it with colored ink or paint, and the resulting works acquire a unique graphic identity or survive as a new handwritten pictorial text.

Her cavalcade of ideas and techniques includes painted black masks, paper embroidery, canvas embroidery, woven embroidered figures,

ink drawings on newsprint, letter scribbles, runic script, children's molded notebooks, iron sculptures, molded objects cut out of books, collages.

Although Judith is linked to the concept of Madi, her weavings and ink scribbles also touch on the heritage of the indigenous peoples of the Americas, such as the Incas and Huarís, where the aspect of art refers to geometry and the simplicity of forms. ; the structure of the geometric shapes that make up the patterns, and the primitive nature of the materials used.

In the art of Judith Estela Britez Di Sano, there is a constant dialogue between the transformed artifacts, an eye on how the present erases and covers the past, and how the past, despite the process of destruction, leaves traces in the present


Zsuzsa Dárdai, art critic and director of the Mobil MADI Museum in Hungary

www.mobilemadimuseum.hu 

www.saxonartgallery.com 

Budapest, 13.06.2023. 










 EN HUNGARO


IDŐSÍKOK ─ Judith Estela Britez DI Sano   
RIVERA-MONTEVIDEO-BUENOS AIRES-PÁRIZS-BUDAPEST


A minap két fotót kaptam Judith Estela Britez DI Sano uruguayi művésznőtől. A fényképeken Carmelo Arden Quin szülőháza mutatják Riverában az 1990-es években és napjainkban.

 Megrendülten nézegetem a helyszínek tegnapi és mai arcát, egy korszak, egy emberélet emléknyomait…

Arden Quin ebből a városból indult Brazílián át Buenos Airesbe, ahol tanulni kezdett, társakra lelt és együtt létrehozták 1946-ban  a MADI (Mozgás-Absztrakció-Dimenzió-Invenció) geometrikus művészeti mozgalmat és stílust. 1948-ban Párizsba költözött és élete végéig, a fővárostól harminc kilométerre fekvő  Savigny sur Orge-ban élt, ahol a kilencvenes évek elején a mi barátságunk és a közép-kelet európai MADI-történések elkezdődtek.  

A MADI árkon-bokron át, keresztül-kasul behálózta a világot, kiszabadította a geometrikus művészetet, művészeket a négyzet alakú vászon szorításából,  szellemiségében többszögű objektek, formázott alkotások jöttek létre. 

Ahol a szögek kinyílnak a végtelen felé, ott születnek meg a MADI formák.

Judith Estela Britez Di Sano kortárs uruguayi MADI-művész egyéni kiállításra készül, amely ezen a nyáron nyílik Montevideóban, a Torres Garcia Múzeumban!

Joaquin Torres-Garcia ! Újabb név, újabb megrendülés, rácsodálkozás az IDŐRE…

 Torres-Garcia (1874—1949) úttörő szerepet játszott az európai és a latin-amerikai konstruktív, geometrikus művészet kibontakozásában. 1930-ban Párizsban a Cercle et Carré  művészeti mozgalom és folyóirat egyik megalapítója volt, a nonfiguratív festészetben ő volt az első, aki a kört alkalmazta. Sephorral. Mondriannal, Arppal, Marcel Kahnnal, Vantongerlooval, Kandinszkijjal egy érdekes és fontos csoportot alkottak, mígnem 1934-ben visszatért Montevideóba, és Uruguayban folytatta  „konstruktív univerzalizmusa” kiépítését.  1935-ben találkozott a fiatal Carmelo Arden Quinnel, aki éppen az idő tájt készült elhagyni Latin-Amerikát. A találkozóból barátság, mester-tanítvány ráhatás lett, amelyet mára örökre egybekapcsolt a művészettörténet.

  Ilyen gazdag művészettörténeti előzményekkel fordulok most Judith Estela Britez művészete felé, hogy megtaláljam, felleljem e nagy múltú elődök hatását, felfedezzem a közös- és a sajátos jellemzőket.

Britez  húsz évvel a MADI létrejötte után született, pszichológiai végzettséget szerzett, ám nagyszülei, és édesanyja nyomdokain haladva ő is a művészet, a kézművesség széles mezéjére vetődött.
(Különös módon a MADI-köreiben a kezdetektől jelen vannak  pszichológiai végzettségű alkotók, példának említeném a költő, író, pszichiáter francia MADI-művészt,   José Lapeyrere- t vagy Carmelo Arden Quin feleségét, Sofía Arden Quint, akivel találkozva, Judit elkötelezte magát a a MADI mellett.) 

Judith sző, fest, farag, vasat kalapál… , felszabadultan barangol a művészet kimeríthetetlen lehetőségeinek univerzumában. 

A MADI szabadsággondolatát ötvözi Torres Garcia mágikus objektjeinek érzékenységével.

A legkülönbözőbb technikákkal készült műveivel saját világot épít, autonóm módon kezeli a képi terepet. Elhasznált szöveges papírdokumentációkat újrahasznosít: megformázza, kivágja, átfesti őket tintával vagy színes festékkel,  s az így létrejövő alkotások egyedi grafikai arculatot vesznek fel,  vagy kézzel írt új képszövegként  élnek tovább.  

Gondolati és technikai kavalkádjában feketére festett maszkok, papírhímzések, vászonhímzések, szövött-fonott  ábrák, újságpapír-alapú  tusrajzok, betűkarcok, rovásírás, gyermekeknek készített formázott füzetek, vasszobrok, könyvekből kivágott formázott objektek, kollázsok sorakoznak.

Miközben Judith kötődik a Madi koncepciójához, ugyanakkor szövései, tintafirkái érintik Amerika őslakos népeinek, például az inkáknak vagy a huariknak  a hagyatékát, ahol a művészet aspektusa a formák geometriájára és egyszerűségére vonatkozik;  a mintákat alkotó geometriai formák felépítésére, valamint a felhasznált anyagok kezdetleges jellegére.

Judith Estela Britez Di Sano művészetében folyamatos a párbeszéd az átalakított műtárgyak között, szemmel kísérhetjük, hogy a jelen hogyan törli el, fedi le a múltat, s azt, ahogy a múlt - a megsemmisítő folyamat ellenére - milyen nyomokat hagy a jelenben.


Dárdai Zsuzsa művészetkritikus, 

a magyarországi Mobil MADI Múzeum igazgatója

www.mobilemadimuseum.hu

www.saxonartgallery.com

Budapest, 2023.06.13.

zorozza a vizuális ötleteket és a konceptuális gondolatokat.


Nagyon egyszerű anyagokkal dolgozott, például talált egy fadarabot az utcán, felszedte, megfestette és zseniális, mágikus objekt lett belőle.

Csodálatos személyiség, a festészet laikus szentje volt. Olyan ember, akit nem érdekelt a dicsőség, a pénz, élete végéig nagy szegénységben élt a családjával, soha nem lett “divatos” művész. Misztikus személyiség, szenvedélyes festő volt, akinek sikerült bizonyságot tennie arról, hogy a művészet az egyetlen, ami valóban fontos az életben, ami nem hazudik, nem ütközik, nem vádol, hanem a maga eszközeivel, a színekkel és formákkal megőrzi, bemutatja és szolgálja a szépséget.


 






EN ITALIANO



 

I PIANI DEL TEMPO - Judith Estela Britez DI Sano


RIVERA-MONTEVIDEO-BUENOS AIRES-PARIGI-BUDAPEST


L'altro giorno ho ricevuto due foto dall'artista uruguaiana Judith Estela Britez Di Sano.

Le foto mostrano la casa natale di Carmelo Arden Quin a Rivera negli anni '30 e oggi. Mi commuove contemplare il volto del luogo ieri e oggi, memoria di un tempo, di una vita...


Fu da questa città che Arden Quin partì per Buenos Aires passando per il Brasile, dove iniziò i suoi studi, trovò dei compagni e insieme fondarono nel 1946 il movimento MADI (Movimento-Astrazione-Dimensione-Invenzione) e lo stile dell'arte geometrica. Si trasferí a Parigi nel 1948 e visse il resto della sua vita a Savigny sur Orge, a trenta chilometri dalla capitale. E’ proprio qui che all’inizio dei primi anni novanta ebbe inizio la nostra amicizia e la storia di MADI nell'Europa centrale e orientale.


Attraverso trincee e cespugli, MADI si era fatto strada nel mondo, dall'alto verso il basso, liberando l'arte geometrica e gli artisti dalle grinfie della tela quadrata e nel suo spirito sono stati creati oggetti poligonali. Le forme MADI nascono dove gli angoli si aprono all'infinito.


L'artista uruguaiana contemporanea Judith Estela Britez Di Sano sta preparando una mostra personale che inaugurerà quest'estate al Museo Torres García di Montevideo. Joaquin Torres-Garcia! Un altro nome, un'altra scossa, uno sguardo al TEMPO...


Torres-García (1874-1949) ha svolto un ruolo pionieristico nello sviluppo dell'arte geometrica costruttivista europea e latinoamericana. Fu uno dei fondatori del movimento artistico e della rivista Cercle et Carré a Parigi nel 1930, e fu il a a utilizzare il cerchio nella pittura non figurativa. Con Sephor, con Mondrian, Arp, Marcel Kahn, Vantongerloo, Kandinsky, formarono un gruppo interessante e importante, fino al 1934, quando Torres Garcia tornò a Montevideo e continuò a costruire il suo "universalismo costruttivo" in Uruguay. Nel 1935 conosce il giovane Carmelo Arden Quinn, in procinto di lasciare l'America Latina. L'incontro è diventato un'amicizia, un rapporto insegnante-studente che è rimasto per sempre nella storia dell'arte.


Con una storia dell'arte così ricca, mi rivolgo ora all'arte di Judith Estela Britez, per trovare e tracciare l'influenza di questi grandi predecessori, per scoprire le loro caratteristiche comuni e specifiche.


Judith è nata vent'anni dopo la creazione di MADI, con una laurea in psicologia, ma seguendo le orme dei suoi nonni e di sua madre, anche lei è stata attratta dal vasto campo dell'arte e dell'artigianato.


(È interessante notare che i circoli MADI hanno incluso artisti con formazione psicologica fin dall'inizio, come l'artista MADI francese José Lapeyrere, poeta, scrittore e psichiatra, o la moglie di Carmelo Arden Quin, Sofía Arden Quin, che Judit ha incontrato e si è impegnata con MADI) .


Britez tesse, dipinge, scolpisce, martella il ferro... vagando liberamente in un universo di inesauribili possibilità artistiche. Combina l'idea di libertà di MADI con il senso degli oggetti magici di Torres Garcia.


Con opere in un'ampia varietà di tecniche, costruisce il proprio mondo, trattando lo spazio pittorico in modo autonomo. Ricicla la documentazione cartacea usata con il testo: la modella, la ritaglia e la ridipinge con inchiostro colorato o vernice, e le opere che ne derivano acquisiscono un'identità grafica unica o sopravvivono come un nuovo testo pittorico scritto a mano.


La sua cavalcata nelle diverse idee e tecniche comprende maschere nere dipinte, ricami su carta, ricami su tela, figure ricamate tessute, disegni a china su carta di giornale, scarabocchi di lettere, caratteri runici, quaderni stampati per bambini, sculture in ferro, oggetti stampati ritagliati da libri, collage.


 


Mentre Judith è legata al concetto di Madi, i suoi intrecci e scarabocchi di inchiostro toccano anche l'eredità delle popolazioni indigene delle Americhe, come gli Incas e Huarís, dove l'aspetto artistico si riferisce alla geometria e alla semplicità delle forme ; la struttura delle forme geometriche che compongono i motivi e la natura primitiva dei materiali utilizzati.


Nell'arte di Judith Estela Britez Di Sato, c'è un dialogo costante tra i manufatti trasformati, uno sguardo su come il presente cancella e copre il passato, e come il passato, nonostante il processo di distruzione, lasci tracce nel presente.


Zsuzsa Dárdai, critica d'arte e direttrice del Mobil MADI Museum in Ungheria


www.mobilemadimuseum.hu


www.saxonartgallery.com


Budapest, 13.06.2023










Aviso legalPolítica de privacidadConfiguración de cookies